2014-07-12 00:06 | TÉMA: Közösségi szerveződések

III. Közösségeket összetartó erők. Mikor ki, mit és kit szolgál?


 előzmény II.

Vajon mi lehet egy valódi közösség összetartó ereje, ha nem a kép mutatók, és nem az általuk közösen elképzelt kép (idea)?

 

Ami a láthatatlanban van, a kép mögött.

Mi van a látható kép mögött, ami más szinten érzékelhető?

Mondjuk a lélek.

 

Tehát egyel valósabb közösségi kapcsolódás lesz a lelki közösség.

Kivel tudunk valódi lelki közösségbe kerülni?

Akikkel hasonló a lelkünk rezgése, minősége.

 

Mitől függ, kinek milyen a lélekrezgése, lélekminősége?

Hogy valósan milyen lélekminőségeket munkált ki magában.

 

Azok fogják együtt jól érezni magukat lélek szinten, akiknek már hasonló lélekminőségeik vannak.

Hogyan munkálódnak ki a lélekminőségek?

Ha mögé nézünk a mutatott képnek, magunkba, és lebontjuk azokat a hamis képeket, ami csupán mutatja, ami csak eljátssza az adott minőségeket.

Akik már lebontották a hamis képeket magukról, és a tiszta minőségeket élik, azok amiket már lebontottak magukban, azt másokban megfogják látni, számukra mindenki látható lesz, hogy mit nem  bontott még le, mit mutat még magáról.

Hiszen már ismeri azt a minőséget magán keresztül, tudja ő maga hogyan mutatta, és ezt másokban is fel fogja ismerni.

Ez jelenti azt, hogy mindenki átlátszó lesz számukra.

Átlátnak másokon.

 

Amit még saját magukban nem ismertek fel, vagy amivel még nem találkoztak magukban, azt nem fogják átlátni másban sem.

Azokon a részeken vetíteni fog a másikra. Ott nem a  valódit látja, érzi hanem a  saját rávetítését a másikra és annak érzés tartalmait. Ott addig kénytelen a látott képre hagyatkozni és a megérzéseire, hogy vajon valós e a mutatott kép, a látott kép vagy sem.

 

Addig fogja nézni, gyakorolni ezekkel az ismeretlen képmintákkal az együttlétet, míg ki nem ismeri, fel nem ismeri kívülről, majd meg nem találja annak poláris vagy duális fonák tükrét magában.

 

Ha ezt nem érti az egyén, akkor jó alaposan átverheti magát, és jó sok helyen megfordulhat, jó sok társon keresztül nézegetheti az adott fel nem ismert minőséget, vagyis annak benne lévő hiányát, amiért kívülről nézi.

 

Ha minden minőséget kimunkált magában, akkor van még egyel beljebb rántódás közösségi szinten.

Ez lesz az eredet-mag szerinti, eredetterv szerinti összerendeződés, összekapcsolódás.

Ez már nagyon mélyen van, ezt csak akkor ismeri fel az ember, ha az előző fázisokat, és kapcsolódásokat már végig járta, és a külső mutatott kép rétegek, és a külső lelki kapcsolódásokból kimunkált minőségek nagyjából meg vannak az egyénben.

 

Természetesen ez nem ennyire lineáris, hanem vannak részek ahol még így, vannak részek, ahol már máshogy kapcsolódnak, és közben lehet, hogy már megjelenik a valódi terv szerinti is, és egyszerre jelen van mind három fázis.

Pont így van.

Ez egy kis zavarodottságot kelthet bennünk, hogy most akkor hol is legyek, hova és kikkel is kapcsolódjak?

 

A közösségi szintünk szempontjából szerencsés a legmagasabb perspektívájút, vagyis az eredetterv szerintit választani, mert az fogja a legtöbb embert a legnagyobb jó szerint SZOLGÁLNI (I), és az fog minket is a legigazabb módon szolgálni.

És ott van a legegyszerűbb, legtudatosabb módja annak, hogy a még meglévő hiánymintáinkat minél gyorsabban elhagyjuk.

Aki tudatos, az ezt választja, és teszi a legmagasabb szintű dolgát, és közben gyógyulgatnak gyorsítottan mellékesen a még egyéni szintű beragadásai. Ez csak akkor lehetséges, ha már van annyira tudatos a csoportban, a közösségben mindenki, hogy ez így működhet.

Ez már az a szint, ahol csak egy van belőlünk, és ha mégsem ide kapcsolódunk, akkor hiányzunk a helyünkről.

Talán így már lassan érthető, hogy miért.

 

Ha egyel lejjebbi szintet választunk, kettészakadt(duális) lélekrészek mentén való lelki kapcsolódásokat, akkor az már nem mindenkit szolgál, azzal magamat és csak azokat Szolgálom(II), akikre a figyelmemet teszem, és azokat az ideiglenes közösségeket tartom fent, akik  valami közös idea mentén rántódtak egybe.

Valójában ezek a közösségek a lélekminőségek kimunkálására rántódtak egybe az azonos hiányaik mentén, csak a felszínen hiszik azt, hogy valami közös elmélet, idea, küldetés, projekt a cél.

Az csak amolyan látszat körítés a felsőbb perspektíva nézőpontjából, eljátszás, olyan mintha…

Itt használják egymást, felhasználják egymást arra, hogy a hiány tükröződéseikben, súrlódásaikban kimunkálódhassanak az egyén képességei, lélekminőségei.

Itt van a legkiterjedtebb és legszélesebb spektrumú, legszélsőségesebb adás-vétel, csere-bere egymás között. /spiri-biznisz/

 

 

És van a még kevésbé bárki számára hasznos szint, a képet mutatók szintje. Ők csupán a saját képük fenntartásának erősítését segítik, szolgálják ezzel, és a társaikat támasztják, vagy használják, szolgálják (III) vagy kiszolgálják ezekben a hamis képekben.

Tehát ők nem hogy nem segítik a közösséget, és a legnagyobb jót, hanem kifejezetten ellen tartanak neki, hátat fordítva, kifordultan.

Ők lesznek azok akik csak a saját érdekeiket nézik, vagy ők lesznek a hamis képeket mutogatók között a nagylelkűt eljátszó segítők, mentegetők, és nekik lesz ehhez szükségük szerencsétlen megmentendőkre, ők egymást feltételező szükségszerű minőségpárosok lesznek.

 

 

És akkor összegezve a I-III. szintű, minőségű „szolgálat” mint fogalom.

 

 Melyik rétegben és körön mit is jelent valósan, és mit és kit szolgál valósan:

 

1. SZOLGÁLAT /SzolgálNI/ :  Eredet-mag szerinti eredet-terv kapcsolódás, közösség, feladat.

A legnagyobb jót szolgálja, mindenkit és saját magát is a legmagasabb oktávon szolgál.

A globális folyamatok ekkor a leggyorsabbak és legkiterjedtebb módon Hat Mag-án keresztül az Egészre.

Kozmikus ember szintje

 

2. Szolgálat /szolgálOM/:  Lélekrészek, eszmék, ideák, szubjektív tényezők mentén kapcsolódás.

Magát és az ideiglenes közösséget szolgálja, és azt játssza el, hogy ezzel mindenkit szolgál.

Duális ember szintje

 

3. „szolgál”/szolgálJA:  szolga, másokat szolgál, kiszolgál, hogy a képzelt magát, hamis identitását, vagy a fizikai létét megtartsák kívülről.

Valójában senkit nem szolgál, senkinek nem segít, hanem mindenkit benne tart a hamis képben, megrekeszti a magára ismerést, a fejlődést, a változást, a haladást.

Minősége: a kifordult luciferi állapot, bukott állapot, a megtagadás, elárulás (önmaga, a létezés, és mások elárulása) állapot minősége.

Poláris ember szintje

 

És akkor még egy sorba rendezés más nézőpontból:

 

 

Tehát a kifordult mentegetők  (poláris megmentők) és a megmentendőket eljátszók a 3.dimenziós, poláris, kifordult, alvók, ellentartók,  és maguk helyett külső képeket mutatók lesznek.

 

segítők (duális "segítők"), a lélekrészek mentén kapcsolódó, egymáson tanulgató, egymáson gyakorolgató, egymáson csiszolódó, egymáson súrlódó, 4.dimenziós, duális ébredezők lesznek, akik hol ellen tartanak, hol kifordulnak, hol befordulnak, értékelgetnek, minősítgetnek, adnak-vesznek, "spiri-biznisz.

 

Az önmagukat adók, az önmagukat megosztók, az eredeti, egyedi tervükbe beállók, az eredet terv társakkal kapcsolódók lesznek azok a minőségű valódi tanítók (tanítók aranykori), akik már a saját korábbi két fázisból kibontották magukat, és így tudják segíteni az előző két fázisba ragadtakat. 

Miért hívjuk aranykori tanítónak ezt a minőséget, tudat és lélek szintet?

Mit jelent a tanítás ezen a szinten?

Ez a tanítói fogalom eltér az eddig ismert, poláris, duális, szerzett tudású tanítói minőségtől. Itt már az ember egyedi, megismételhetetlen, nincs belőle több, és akár min keresztül nyilvánul meg, bármi legyen az, minden megnyilvánulása az élete bármely területén önmagában tanítás. Maga a jelenlét minősége a tanítás rajta keresztül.

Tehát nem valamit tanít, nem valamit ad át, nem valamit oszt meg, hanem önmagát osztja meg, önmagát mutatja, és önmaga a tanítás.

 

folytatás hamarosan...

 


UPDATE command denied to user 'szivtuda_szives'@'localhost' for table 'egysegtabla'